Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!

Galéria

Testvér településeink

DVD

Megjelent és kapható egy különleges, a regéci várról szóló DVD, mely megvásárolható Regécen az Önkormányzatnál, a várban, illetve utánvéttel is megrendelhető.
A lemez 1300 Ft-ba kerül.

Ajánlj minket!

Statisztika


idokep.hu
Felhőkép FelhőképHőtérkép Hőtérkép Forrás: idokep.hu

Információk

Ajánlott képernyő felbontás:
minimum 1024x768. Legalizáljon - Libre Office-al

msandor, regec, regéc, var, varrom, várrom, vár, feltaras, feltárás, regesz, régész, bokály, bokaly, majalis, majális, mogyoroska, hejce, haromhuta, háromhuta, falunap, bucsu, búcsú, templom, katolikus, onkormanyzat, önkormányzat, part.maps@msandor.hu
Pillanatképek mindennapjainkból...
viragok_majus_09.jpg
11.jpg
DSCF9098.JPG
DSCF1536.JPG



A Regéci Vár hírei : Újabb beszámoló Regéc Várában zajló állagmegóvó, helyreállító munkákról
Beküldte bakos Beküldve 2011.06.27. 19:55:53 (710 olvas)

A regéci várban az elmúlt napokban falazási munkálatokkal találkozhattak a látogatók, illetve a vár hírei között is olvashattak erről a honlap olvasói.
A munkák a keleti palotaszárny déli szakaszát érintik. Itt a kora újkori összeírásokban a földszinten az „Ecetesház”, az „Alsó sütőház”, a „Fejér sütőház”, a „Kulcsárház” elnevezések fordulnak elő. Ezek pontos beazonosítása a minden helyiségre kiterjedő régészeti feltárás megtörténte, az újabb és a korábbi ásatási eredmények, illetve a 17. századi leltárak adatainak újbóli összevetése előtt még bizonytalannak tekinthető. Sajátos módon más a helyzet a ma is álló emeleti szinttel, ahol a délről számított második, nagyobbik, az udvar felé egykor három ablakos helyiség egyértelműen az „Ebédlő palota”, más néven „Nagy palota”, míg az emelet déli végén lévő, kisebb, valaha mindössze egyetlen ablakkal rendelkező helyiség a „Nagy palota pitvara” nevű térrel azonosítható. (A délről számított harmadik helyiség a „Virágos kék szenelő bolt” nevet viselte, ez a helyiség azonban teljesen elpusztult.)
A most zajló falazási munkánknak több célja van, többféleképpen határozhatjuk meg munkánk jellegét. Egyszerre veszélyelhárítás, állagmegóvás és helyreállítás.
Veszélyelhárítás, mert a jelenlegi beavatkozás nélkül a palotaszárny déli részének ma még emelet magasságában álló falainak egy része valószínűleg már a közeljövőben leomlott volna, de kövek lehullásával is folyamatosan számolni kellett volna.


Veszélyelhárítás, mert a falak stabilizálása, megerősítése nélkül az omlásveszély miatt palota belsejében nem végezhetnénk el a régészeti feltárást, a várba látogató turisták pedig nem mehetnének még az épület közelébe sem és nem tekinthetnék meg a palota belső tereit (amire pedig a palota belső részének feltárása után lehetőségük lesz).
Állagmegóvás, mert a munkálatokkal érintett falakon jelentős kiegészítéseket, falmagasításokat egy–két falszakaszt kivéve nem tervezünk, célunk elsősorban a még álló falak védelme, megerősítése. Ez azt jelenti, hogy a falakon a kipergett eredeti kötőanyagot (habarcsot) és köveket pótoljuk, a meglazult köveket rögzítjük, a falak jelenlegi tetejére pedig az eredetit védő ráfalazást építünk (ez átlag egy-két kősorral emeli meg, illetve egészíti ki a jelenleg meglévő falakat az udvar felőli homlokzatokon). A homlokzati fal jelentősebb kiegészítésére csak a palota délnyugati sarkánál van szükség, ahol a földszinti ajtó fölötti falazat külső és részben belső oldala, továbbá az emeleti részen az épület sarkának külső része leomlott. Másutt ennél kisebb mértékben kell kiegészíteni a kiromlott falsíkokat.
A mostani munka helyreállítás is, mert a palotaszárny déli szakaszán az összes földszinti ajtó- és ablaknyílás, illetve az emeleten a délről számított második ablak a falakon felismerhető részletek alapján eredeti formájában hitelesen kiegészíthető, helyreállítható. Ahol ez nem lehetséges (mert ezek a részletek nem ismerhetők fel egyértelműen), ott a teljes kiegészítést nem végezzük el. Helyreállítható még a földszinti helyiségeket egykor lefedő boltozat indítása (az ún. boltváll) is.
Nagyobb fejtörést okoz a palotaszárny egykori helyiségei közötti kelet–nyugati irányú falak megerősítése. Ezeknek a homlokzati falaknál is rosszabb állapota ugyanis a műemlékes építészeket is kihívás elé állító statikai problémákat is felvetnek (különösen, hogy a palotaszárny egy része alatt pince is van, az osztófalak egyike például a pince feletti, az épület pusztulásakor részben beszakadt hevederívre támaszkodott). Ezeken a helyeken is nagyobb mértékű felfalazásra lesz szükség.
Végezetül megemlítendő, hogy – miként a korábbi híradásban is szerepelt – amennyiben lehetőségünk lesz rá, a palotaszárny déli vége melletti kisméretű boltozatos helyiségben és a vár más részein is tervezünk elvégezni kisebb–nagyobb állagmegóvó munkákat.

A munkálatok további folytatásáról, befejezéséről a későbbiekben újabb írásunkban számolunk be olvasóinknak.

Giber Mihály

nyomtatóbarát verzió Hír elküldése a barátodnak
A hozzászólások a hozzászólok véleményét képezik. Nem vállalunk felelösséget a hozzászólások tartalmáért!