Ezt írták rólunk

Dátum 2019.08.9. 17:57:18 | Téma: Hírek

819Kőhalomból élő vár: Regéc a pozitív példa
Pataki Tamás írása
Sokáig csak egy falu volt a sok közül, amelynek volt egy érdekes várromja. De a regéciek nem maradtak tétlenek, és ma már a zempléni turizmus egyik fő attrakciója lehet a regéci vár, amelyben Rákóczi Ferenc is nevelkedett. Regéc. A regeszerű, beszélő név mögött romantikus magyar tájakat vagy bujdosó kurucokat sejthetünk, és nem is járunk olyan távol a valóságtól, ha ezekre gondolunk.
Regécen százan laknak, a Zemplén megyei „hegyi” faluba a Miskolctól északra, Kassa felé tartó útról letérve juthatunk el, vagy Tolcsván keresztül, szintén északi irányba. Első hallásra talán lehetne írni róla egy divatos riportot, arról, hogy milyen kilátástalan a kis falvak élete Észak-Magyarországon, ahol minden ház eladó vagy omladozik, munkalehetőség alig akad, a mélyszegénység pedig valóban mély.
Ez a „cifra nyomorúság” eszményi terepe, hiszen ne feledjük, hogy a kis Magyarország egyik legszebb természeti vidékén, a Zempléni-hegységben járunk, a sziklás, erdős tájak között bandukolva pedig szinte úgy érezzük magunkat, mintha valahol a felvidéki hegyek között túráznánk. Bár igaz, a határ rendkívül közel van, és nem tudjuk, hogy egy-egy távolabbi hegy annak innenső vagy már a túlsó oldalára esik.
Csakhogy nem fogunk ilyen riportot írni, mert Regéc pozitív példája annak, hogyan sáfárkodhat jól egy falu úgy az adottságaival, hogy abból ne csak jelenképe, hanem valódi jövőképe alakuljon ki.
Regécen van Magyarország egyik legszebb fekvésű vára, amelyben II. Rákóczi Ferenc is nevelkedett, mielőtt a császári katonák lerombolták. A vár düledékeit mindig is látogatták a turisták, igaz, leginkább a bakancsosok, kapaszkodva, hiszen út sem volt, amelyen fel lehetett volna sétálni a falu fölé magasodó romhoz. Most erdei úton már kocsival is fel lehet hajtani a várig, de érdemes az erdő szélére parkolni, vagy még inkább lenn a faluban, majd onnan felsétálni. Higgyék el, megéri az egyórás séta!
Amikor megkerestük az egyik főrégészt azzal, hogy fel szeretnénk tárni a várat, és valamit kezdeni vele, azt mondta: mindenben támogat minket, noha nem vagyunk normálisak. Mégis belekezdtünk, végigjártuk a hivatalokat, ahol szintén támogattak, de megmosolyogtak minket, mert egy ilyen feladattal egy kisebb város is nehezen birkózik meg, hát még egy alig száz fős falu.
A helyiek nagy része is ingatta a fejét, hogy elverjük a falu pénzét a „romra”. De a helyzet gyökeresen megváltozott az utóbbi években, és most már a legkétkedőbbek is bevallják: van ebben fantázia, és sokkal inkább a magukénak érzik a feléledt várat – mondta Bakos Ferenc regéci polgármester, aki körbevezetett minket a helyszínen.
Ha felsétálunk a várhoz, fogadóépületet találunk a lábánál, amelyben jegypénztár és ajándékbolt is működik. A kávézóterasznál pedig meg lehet pihenni vagy falatozni, a kilátás már innen is különleges, de érdemes megmászni a falépcsőket, hogy jobban szem-ügyre vegyük a vár területét is. A fejcsóválgatások ellenére a regéciek 1999-ben eldöntötték, hogy kezdenek valamit a „rommal”, és kisebb-nagyobb munkálatok után a 2015-ös, Észak-magyarországi fejlesztési program keretében történt több mint félmilliárd forintos beruházással léptek szintet igazán: ekkor építették vissza a császári katonák által több mint 300 éve lerombolt vár négyszintes öregtornyát.
Az öregtorony mind a négy szintjén fedett kiállítótereket alakítottak ki, legalul pedig kőtárat rendeztek be. A díszes kőfaragványok, a növényi motívumok igen színvonalas mestermunkáról tanúskodnak. Ezen az alsó szinten érdemes lehajtani a fejünket, mert az alacsony, kőkeretű ajtókba több turista is beverte a fejét. A vártípusokat, ostromokat is bemutató kiállításokat végigjárva feljuthatunk a torony kilátójába, ahonnan igazán pazar panoráma nyílik az egész térségre: jó időben innen még a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyeket is látni lehet.
A vár nagy részének rendezése, a falak visszaállítása, konzerválása óta évente tízezerrel több turista látogatja meg a regéci várat. Ottjártunkkor főleg magyar, de szlovák és holland rendszámú kocsival is találkoztunk.
Ma már a vár a település legnagyobb foglalkoztatója, hiszen a százlelkes településen kilenc embernek ad állandó munkát – ők üzemeltetik nap mint nap, és a falubeli fogadóépületet is –, nagyobb forgalmú időszakokban pedig még legalább négy-öt embert vonnak be különböző feladatokra.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően még több munkahelyet tudtunk teremteni. A falu lakóinak fele nyugdíjas, de a többieknek nagyon jó ez a munkalehetőség. A több ezer turista miatt még a fizetéseket is meg tudtuk emelni, ráadásul már a környező településekről is alkalmazunk embereket. Nemcsak Regécnek termelünk ezzel gazdasági hasznot, hanem a kis régiónknak is.
A szomszéd falvakból többen mondták nekem, hogy „De jó, hogy sokan mennek a várba, mert megállnak a kapum előtt, megveszik a barackomat, a zöldségemet vagy a pálinkámat”. A vár fejlesztése olyan gazdasági stabilizációt hozott Regécnek, amit a nagyobb települések is megirigyelhetnek. Mivel egyre többen látogatják a várat, és további fejlesztéseket is tervezünk benne, felcsillan a remény, hogy megjelenik nálunk egyfajta vállalkozószellem – fejtette ki a polgármester.
Ennek a vállalkozószellemnek pedig már látni lehet az első jeleit, hiszen tavaly egy regéci család kisvendéglőt nyitott a vár megnövekedett turistaforgalmára alapozva. A Csobogó névre keresztelt vendéglő étlapján házias ételeket találhatunk. Látogatásunkat pedig azért is érdemes a faluban kezdeni, mert a lenti látogatóközpontban megnézhetjük a Gyermek a várfalak között című állandó kiállítást, amely II. Rákóczi Ferenc regéci gyermekéveiről szól, de I. Rákóczi György fejedelem korától a Rákóczi-szabadságharc időszakáig a fejedelmi család magánéletével is megismerteti a látogatót.
A tárlat nem nagy, de ennyire kompakt, jó látványelemekkel berendezett történeti kiállítást ritkán láthatunk vidéken, főleg százfős falvakban. Itt láthatunk a régészeti ásatásokon előkerült eredeti tárgyakat is, többek között habán kerámiát, számszeríjhegyeket, kályhacsempéket vagy egy gyűszűt és ágyúgolyókat, de érdekes a Rákóczi-korra jellemző rekonstruált bútorokat is.A látogatóközpont filmvetítő teremében egy rövid 3D-s filmen madártávlatból és közelről is megnézhetjük a vár animációs építéstörténetét. A hosszú fejlesztési munkával, a régészeti és levéltári kutatások eredményei alapján elkészített film a regéci vár három történelmi korszakának virtuális épületrekonstrukcióját mutatja be, tehát lényegében azt, hogyan vált a középkori, öregtornyos ispáni várból egy kettős védfalas, Rákócziak által átépített reneszánsz palota.
(A falu egy sajnos nem látogatható Rákóczi-relikviát is rejt: az 1904-ben épült római katolikus templom tornyában két harang található, az egyiket a várból hozták le, és Rákóczi-harangként emlegetik, de ma már bizonyos, hogy a fejedelem megrendelésére készült. Ezt 1906-ban díszkísérettel Kassára vitték a fejedelem hamvainak újratemetésére.)
A regéci vár fejlesztése folytatódik, melynek során elkezdik újjáépíteni a keleti palotaszárnyat – lényegében pincétől a tetőig helyreállítják az egykori épületet –, amelyben a főúri életmódot mutatják majd be. A műemlékhez vezető út első szakaszát is elkezdik felújítani az idén, egy több mint 1,8 millió eurós, magyar–szlovák interregionális összköltségű fejlesztés által.
Forrás: magyarnemzet.hu



Ez a hír Regéc honlapja -tól jött
http://www.regec.hu

A sztori URL -je :
http://www.regec.hu/article.php?storyid=649