Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!

Galéria

Testvér településeink

Üzenőfal
Ennek használatához be kell jelentkezned!

DVD

Megjelent és kapható egy különleges, a regéci várról szóló DVD, mely megvásárolható Regécen az Önkormányzatnál, a várban, illetve utánvéttel is megrendelhető.
A lemez 1300 Ft-ba kerül.

Ajánlj minket!

Statisztika


Google PageRank

Időjárás
Felhőkép Felhőtérkép Magyarországról

Hőtérkép Hőtérkép Magyarországról

Forrás: időkép.hu

Információk

Ajánlott képernyő felbontás:
minimum 1024x768. Legalizáljon - Libre Office-al

msandor, regec, regéc, var, varrom, várrom, vár, feltaras, feltárás, regesz, régész, bokály, bokaly, majalis, majális, mogyoroska, hejce, haromhuta, háromhuta, falunap, bucsu, búcsú, templom, katolikus, onkormanyzat, önkormányzat, part.maps@msandor.hu
Pillanatképek mindennapjainkból...
zrally2005b_30.jpg
DSCF4013.JPG
DSCF0772.JPG
DSCF5152.JPG



A regéci vár múltja...

A regéci vár múltja...

Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt.
Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a13-14. század fordulója körül.



A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa.
1635-ben Esterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György 1648 őszén hirtelen meghal, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg.



I. Rákóczi György unokája I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára, I. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári őrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggodva érdeklődött ez után egyik levelében, hogy Regécet nem vették e fel az "elhányandó várak" jegyzékébe. Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott.
1676. március 27-én megszületik II. Rákóczi Ferenc, a csecsemű még nincs 4 hónapos, amikor meghal édesapja I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelenti ki magát, átveszi az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezik gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit éli. Itt szerzi meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedik hazája történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett.



Az esküvő után a regéci tárházba viszik Thököly ezüstneműit. 1683 májusában Regécen szervezik a felső magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodik róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készíti a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készülnek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szereli fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyit, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be.
Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. Tőből feldúlatott s kiforgattatott a német által.

Regéc várának hadi jelentőssége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött.



Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihal, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta.



1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége - Schwarzenberg Karolina és leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát az óta több ízben helyeztek el a várban, mára egy sem maradt, köszönhető a vandáloknak. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák főurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. szervezésében.



1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Az első években a gondoskodás kimerül a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás születik, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999. július 5-én megkezdődik az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépül a várat ellátó villamos hálózat. Még ebben az évben kezdetét veszi az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban résztvevő személyek, és a helyreállításhoz szükséges építőanyag szállítása biztosítható legyen, 2000-ben befejeződik az út kiszélesítése, folytatódik a régészeti feltárás, megkezdődik az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete). Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerül kellő támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpan, viszont a vár feltárása folyamatosan halad. 2003 tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás veszi kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti.



A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következet be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziiak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.

Rendkívül fontos, hogy a nehezen megkezdett folyamat ne szakadjon meg, a magyar történelem e kimagasló emlékhelye, a romjaiban is impozáns műemlék megmentése és méltó helyére emelése folytatódjon.


[ Vissza ide: Információk | | Nyomtatóbarát verzió]