Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!

Galéria

Testvér településeink

Üzenőfal
Ennek használatához be kell jelentkezned!

DVD

Megjelent és kapható egy különleges, a regéci várról szóló DVD, mely megvásárolható Regécen az Önkormányzatnál, a várban, illetve utánvéttel is megrendelhető.
A lemez 1300 Ft-ba kerül.

Ajánlj minket!

Statisztika


Google PageRank

Időjárás
Felhőkép Felhőtérkép Magyarországról

Hőtérkép Hőtérkép Magyarországról

Forrás: időkép.hu

Információk

Ajánlott képernyő felbontás:
minimum 1024x768. Legalizáljon - Libre Office-al

msandor, regec, regéc, var, varrom, várrom, vár, feltaras, feltárás, regesz, régész, bokály, bokaly, majalis, majális, mogyoroska, hejce, haromhuta, háromhuta, falunap, bucsu, búcsú, templom, katolikus, onkormanyzat, önkormányzat, part.maps@msandor.hu
Pillanatképek mindennapjainkból...
havazas_0702_03.jpg
feltaras200605_55.jpg
IMG_20150627_082138.jpg
DSCF0004.JPG



Regécről


A falu látképe a Bálint hegyről 2005 tavaszán...

Ez a furcsa hangzású név sok ember számára első hallásra semmit sem jelent. Talán a legtöbben még arra sem tudnának válaszolni, hogy egyáltalán Magyarországon van-e ez a kicsiny, 120 lelkes település. Pedig itt van, az ország északkeleti csücskében Zemplén és Abaúj határán, a Zempléni-hegység nyugati lábánál található. Ezen a vidéken a geológiai értékek kedvelői igazi csemegéket találhatnak. A Zempléni-hegység földrajzi értékeinek kataszteréből kitűnik, hogy itt minden négyzetméterre átlagban 15 védett geológiai ritkaság esik. A vidék ezt a vonzerejét máig megőrizte. Nagy genetikai értéket képvisel a gímszarvas és muflon populáció, s az itt honos vaddisznó törzs hazánk kimagasló minőségű állatállományát reprezentálja.



A nagyvadak mellet megtalálhatóak a ragadozó madarak, mint pl.: a parlagi sas, a vándorsólyom, a vörösvércse, az egerészölyv, a héja és az énekesmadarak számos fajtája is. Hüllők közül a keresztes vipera külön említést érdemel. Ezen a területen nagyon jelentős az erdei növényzet. Megtalálhatóak itt a kocsánytalan tölgy, a cseres-tölgyes, a gyertyános-tölgyes, a gyertyános-bükkös is. A tölgyesek cserje és gyepszintje gazdag, itt leggyakoribb a som, galagonya, kecskerágó. A tavasz első hírnöke a hóvirág után sorra nyílik a galambvirág, a bogláros és az erdei szellőrózsa. Ezek mellett még számos színes virág tarkítja a mezőket. Nem szabad megfeledkeznünk a gombákról sem, hiszen a Zempléni-hegységnek igen értékes gombája a császárgomba, a kucsmagomba, a tinórúk, melyek mindegyike fellelhető a szemfülesebbek számára. De a galambgombák, őzlábak, pöfetegek, a szegfűgombák is elterjedtek ezen a területen. A vidék legjelentősebb és legrégebbi építészeti emlékei a templomok, a várak és a kolostorok. Az írásos források és a részben álló romok alapján már korábban is ismert volt egy, a pálos rendhez tartozó négy kolostorból álló csoport.


A Regéci Állami Általános Iskola diákjai a 60-as évek végén...

A négy kolostor: a regéci Szent. Fülöp és Jakab, a göncruszkai Szent. Katalin, a gönci Boldogasszony és az ismeretlen helyű Szentháromság tiszteletére szentelt egyházak. A kutatások szerint a regéci pálos kolostort Nagy Lajos alapította Szent Fülöp tiszteletére, és a Regéc falutól keletre kb.1-km távolságra levő Barátláz nevű dűlőre helyeztette. Később Serédi György tulajdonába került, aki helyreállította és a rend tagjai 1549-ben visszatértek a faluba. A kolostor 1612-ben pusztult el. Mivel a hely pontos meghatározása még nem történt meg, a kutatások folytatására természetesen szükség van. Ez azonban idő-, munka-, és pénzigényes.


Regéc belterületének alaprajza

A regéci uradalom

Regéc története évszázadokon át összefonódott a vár és a hozzá tartozó uradalom történetével. A regéci uradalom központja a Regéczi vár volt. A regéci birtok pontos határának megállapítására csak igen kevés adatunk van. Makkos-Hotyka felé a határ a következő volt: a Pap-hegy tetejéről ered egy patak, az ún. Völgy-patak, amely lejjebb a Hotyka-patakba szakad és ez képezi a választóvonalat a Sárospataki uradalom felé. Északon Gönc határáig terjedt a birtok, innen a Hernád-völggyel párhuzamosan haladt, majd Golop-Ond-Mád mellett a Bodrogig terjedt. A keleti határ Erdő-Bénye Tolcsva - Makkoshotyka. Az említett községek határa az 1990. évi statisztikai évkönyv szerint, mint egy 64 ezer katasztrális hold volt. Az uradalomhoz tartozó községek: Tállya, Rátka, Szántó, Marczinfalva, Fóny, Horváti, Regéczke, Mogyoróska, Komlóska, Felső-Novaj, Legyes-Bénye, Telkibánya és Vilmány.



Ipari létesítmények a regéci uradalomban: Bretzenheim Ferdinánd értékes nyersanyagra, a kaolinra bukkant, és erre alapozva Telkibányán megépítette az ország első regéci néven jegyzett porcelángyárát. Az itt készült termékeket "REGÉC" jelzéssel látta el. A regéci üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította a mai Óhután, majd 1758-ban 60 évi működés után Újhután építettek új üzemet.


______________________________________________________________


Regéc múltja és jövője

Regéc az oklevelek tanúsága szerint 800 éves. Az egy utcás kisközség máig megőrizte eredeti formáját, az erdőtelkes sorfalu jellemző vonásait. Lakossága évszázadok óta főként állattenyésztéssel és erdőgazdasággal foglalkozott. A falu életében a mezőgazdaság az egyik legfontosabb tevékenység volt, de csak önellátás szintjén. Főleg búzát, rozst, zabot termeltek, amelyek tárolására fából és zsúpszalmából készült csűröket építettek. A hagyományos, háromosztású parasztházak a népi építészet emlékeiként ma már csak néhány portán láthatóak. Korábban ezek fából vagy vert patics falból készültek, zsúpszalma tetővel. Az 1930-40-es években a falukép megváltozik: megjelennek az első kőházak cseréppel, palával vagy bádoggal fedve. Ebben az időben a község 64 házában 335 magyar ember lakik. Ebből 201 római katolikus, 133 görög katolikus és 2 református. Az 1930-as évekig Regécre földutak és erdei utak vezettek. A ma is használt korszerű burkolatú utat csak 1976-ban építették. Egykoron a pezsgő közösségi élet eredményezte a fonók, bálok szervezését és a Regéci Önkéntes Tűzoltó Egyesület működését. A falu életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom, a festői táj, a környezet gyógyhatású klímája, a csend és a nyugalom, egyre több látogatót vonz. A Regéci Önkormányzat és a falu lelkes lakói sokat tesznek a falu fejlesztése és szépítése érdekében. Ennek eredménye az 1998-ban Nemes Sándor fafaragó művész által faragott Zrínyi Ilona és az ifjú II. Rákóczi Ferenc szobor, a fából készült buszmegálló és a nagy híd környékének felújítása. Az Önkormányzat által szervezett kirándulások, bálok és különféle programok színesítik az itt élők életét. Az augusztusban immár hagyományosan megrendezett Regéci Falunapok évről-évre érdekesebb műsorokkal bővülnek.


Harangjaink:

A regéci Római Katolikus templomban ami 1904-ben épült, kettő harang található, a néphagyomány szerint mindkét harang a várból lett lehozva, annak elpusztítása után, a nagyobbat, amit Rákóczi harangként emlegetnek, 1906-ban a haranglábról leakasztván díszkísérettel vitték Kassára a Fejedelem hazahozott hamvainak újratemetésére.



Ezt a harangot 1667-ben készítette Mathias Ulrich eperjesi harangöntő mester I. Rákóczi Ferenc megrendelésére. A harangon a következő körfelirat olvasható:

"FRAN RAKOCZY PRIN TRANSIL IN HONO DEI FIERI CVRAVIT ANNO 1667".

A kisebb harang, amit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2003. tavaszán minősített műtárggyá és helyezett védelem alá, 39 ével idősebb. Ez a harang 1628-ban készült szintén Eperjesen Georg Wierd mester keze alatt. A 34,5 cm átmérőjű harangon látható felirat így szól:

"GEORG WIERD IN EPPERIES GOSSE MICH ANNO M DC XXVIII".



A Görög katolikus templom 1956-ban épült, annak haranglába szintén ekkor készült el. Ma a haranglábban két harang található, a nagyobbat 1956. augusztus 6-án szentelték fel a templommal együtt.



Ez a harang 1908-ban készült Budapesten Thury Ferenc keze alatt. Regécre kerülését Mihályi Bertalan, az új templom első papja segítette elő. A harangon két szent alakja látható, egyikük mellett olvasható: "Szent Ferenc könyörögj érettünk". 1925-ben készült a kis harang Sopronban, melyen nincs más felirat, mint a gyártás éve, helye és a gyártók neve: Seltenhofer Ferenc és fiai. Ezt a harangot 1983-ban hozta Regécre az akkori görög katolikus pap Szoloczki János, akárcsak a nagy harang, ez is más helyre készült eredetileg. Mind két harangot a görög katolikus búcsú napján, augusztus első vasárnapján szentelték fel, melyek azóta is mindennap megszólalnak a Bálint-hegy alatt.


Harang avatás


[ Vissza ide: Információk | | Nyomtatóbarát verzió]