>> Új üzenet írása << Eddig 54 üzenetet írtatok |
| (1) 2 3 4 ... 6 » |
54
2010.06.12.
| Írás a Regéc-Mogyoróskai-kismedencéről és Mogyoróska történeti földrajzáról |
|---|---|
| Gabrusz | 
|
|
Kedves Regéciek, Mogyoróskaiak s kismedencénk Kedves Látogatói! Nagy örömmel értesítelek Mindnyájatokat, hogy elkészültem egy Mogyoróska és Regéc környékéről szóló munkámmal, melyet a netre nemrég sikerült feltennem. Témája leginkább botanika, domborzat és történeti földrajz. Itt megtekinthető: http://docs.google.com/fileview?id=0B7os1zsfDXWgYjJjMjM5YzgtNWQ1YS00NjUzLTlmZTktZDAwYTE0Y2ZlYTQy&hl=en Küldök még két szép képet a regéci várról meg a környékéről: http://picasaweb.google.hu/100871545063788610361/NagyGaborAlbuma#5472690047209593170 és http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=14696 Írásomat hamarosan könyv alakban is szeretném majd megjelentetni, így minden észrevételt (kritikát és javaslatot egyaránt) szívesen fogadok (a gabrusz@citromail.hu címen) és előre is nagyon köszönöm! Sok szerencsét és jó időt kívánok az idei feltáráshoz! Üdvözlettel: Nagy Gábor
|
| 53
2010.05.31.
| elérhetőség |
|---|---|
| newsee | |
|
|
Elküldtem...
|
| 52
2010.05.31.
| Válasz |
|---|---|
| bakos |
|
|
Csak most jött 
|
Üdv. newsee! Küldj egy elérhetőséget a info@regec.hu címre.
|
| 51
2010.05.29.
| strand |
|---|---|
| newsee | |
|
|
Másik kérdés: Regécről hogy lehetne eljutni egy strandra? Mindegy, hova... melyik a legközelebbi?
|
| 50
2010.05.29.
| Segítség |
|---|---|
| newsee | |
|
|
Üdv. Tudna valaki segíteni? Július 12-17 között Regécen fogunk táborozni, kb. 25-en. Csak elég nehezen megközelíthetőek vagytok... Tehát arra gondoltam, ha valaki a Novajidrányi vasútállomásról bevinne minket Regécre, igen hálásak lennénk (és ezt persze anyagilag is kifejeznénk)Ehhez vagy több kocsi, vagy teherautó, vagy valami ilyesmi kell. Van valakinek kapacitása rá?
|
| 49
2010.05.6.
| Szerintem itt most nem kéne, hogy muszáj tárgyat írni, mert kinek jó az, ha lelövöm a poént. |
|---|---|
| Gabrusz |
|
|
|
Köszönöm a javítást! Kitűnő a honlapotok!
|
| 48
2010.05.6.
| Kérdés |
|---|---|
| Sz.N. |
|
|
|
Üdv mindenkinek! Annak reményében írok hogy valaki tud segíteni nekem egy - (részben) a vár helyreállításával kapcsolatos - filmmel kapcsolatban. 2003-ban készült egy amatőr dokumentum film "Bahama" címmel, Ruszkai Nóra rendezésében. A mű, fent említett személy (Bahama) életét és munkásságát mutatja be, amolyan antropológiai jelleggel, többek közt a vár munkálatai is láthatók rajta. Ha bárki hallott már erről és van információja arról hol lehetne megtekinteni, írjon! Előlre is köszönöm!
|
| 47
2010.05.5.
| Válasz Simon Zoltánnak |
|---|---|
| Gabrusz |
|
|
|
Tisztelt Simon Zoltán Régész Úr! Kérem, bocsásson meg, hogy Önnek csak röviden válaszolok, már az előbb nagyon hosszú voltam és az Önnek szánt gondolataimból is sok mindent leírtam. Ráadásul a Bakos Ferencnek írt válaszomat sem akarom újból megismételni, csak jelzem most, hogy ott sok benne lévő gondolatomat az Ön számára is válaszolnak szántam. Való igaz, bárkinek joga van olyan tervet készíteni a regéci várba, amilyet akar és azon az internetes helyen interneten publikálni, ahol akarja. Csak akkor senki ne csodálkozzon azon, ha az érintettek meg azzal a jogukkal élnek, hogy ott tiltakozzanak a megvalósítása ellen, ahol akarnak és mindezt őszintén tegyék. Szerencsére azóta láttam már az interneten olyan tervet is, mely sokkal jobban illik a várhoz (igaz, ez csak sokára valósítható meg, mert ha jól láttam, egy része a vár helyiségeit venné alapul. Egy sor fabódét pedig igenis esztétikusan el lehet helyezni a várban, ha valamelyik vendég attól is viszolyog, azt én már túlzott prüdériának tartom és ajánlom neki, hogy olvassa el Hasek Az elhagyott latrinán című művét! Ez még a legnagyobb pompájában is elsősorban vár volt, aminek el kellett látnia védő feladatát, nem pedig hogyismondjam micsoda. Bocsánat, Régész Úr, hogy éppen az Önnek írt válaszban jövök elő ilyen szöveggel, ezt a stílust nem Önnek, hanem egyes látogatóknak szánom. De mivel szerencsére a látogatók zöme gyalog érkezik, nem hiszem, hogy a többségüknek ezt magukra kellene venniük. Ami Mogyoróska hozzáállását illeti: mint már írtam, szerintem lenne mi javítani azon is, de azt látom, hogy polgármesterünk alapvetően jól végzi a dolgát, tisztességes és így is eleget fáradozik a faluért. Éppúgy, mint sok más helyi, hazajáró, vagy éppen máshonnan származó lakó. A Rákócziak öröksége nemcsak az épített örökség, hanem szellemi, sőt lelki is. Mogyoróska nagyon sokáig fennmaradt hagyományos gazdálkodása és közössége, valamint elzártsága nagyon jó táptalaja volt a lelki és szellemi örökség megőrzésének. Ez most itt végveszélyben van, nekünk EZT kell elsősorban megőrizni és én is elsősorban EZÉRT fáradozok. Nem szakadhatok ketté. Jó Szerencsét kívánok a további feltáráshoz!
|
| 46
2010.05.5.
| Helyesbítés |
|---|---|
| Gabrusz |
|
|
|
Bocsánatot kérek, egy fontos kérdőjel helyett vészes pontot írtam. Helyesen, a kérdőjellel ezt akartam írni: Az urakat, jelen esetben Károlyi Imre grófot valóban nem kellett volna vagyonuktól megfosztani. De biztos az, hogy ekkor és nem hamarabb történt a közigazgatási felosztás? Kérem szépen a honlapszerkesztőt, ha módja van rá, javítsa ki! Előre is köszönöm! Megtörtént a javítás! (a szerk.)
|
| 45
2010.05.5.
| Válasz Bakos Ferencnek |
|---|---|
| Gabrusz |
|
|
|
Tisztelt Bakos Ferenc Úr! Nem szeretnék nagy vitába keveredni, de néhány felvetett dologra tételesen válaszolnék, időbeli sorrendben, ahogy írták. 1. Regéc vára a valóban a magyar állam tulajdona, eredendően pedig a Szent Koronáé. Ugyanakkor, amikor egy mogyoróskai felnéz rá, akkor büszke az "ő" várára, büszke arra, hogy ő ugyanazt az örökséget hordozza, mint a Vár, s hogy a falu élete igen régi korok óta összefonódott a váréval, maga a falu is a "várból lett". Ezért mondja büszkén a mogyoróski ember, hogy ez az ő vára is, miközben senkit nem akar kizárni ebből az érzésből. Amikor viszont az ember azt látja, hogy egy olyan építményt akarnak az általa olyannyira tisztelt Rákóczi-várban emelni, amit méltatlannak gondol hozzá és a megvalósítás esetén neki kellett volna néznie nap mint nap, akkor ne csodálkozzon senki, hogy a mi várunkként említjük a regécit. Tudatunk szerint erre a várra ugyanilyen büszke lehet Regéc is és mint a Vár előtt létező falut, őt illeti meg a név is. De az érzés, amit én érzek, csak bennem, mint mogyoróski emberben születik és csak utána keresem hozzá a regéci társakat. Úgy is mondhatom, hogy a Várat közös értékként tisztelem, de saját értékként rajongok érte. Olyan közös értékünk is a Vár, ami a nemzeti érdekhez, mint felettünk álló közérdekhez s így Istenhez kapcsol minket, regécieket és mogyoróskaiakat. Éppen ezért, a Várra sem szabad csak műemlékként vagy túristalátványosságként tekintenünk, anélkül és addig is kell tudni éltetnünk tovább Rákóczi szellemét nemcsak könyvből tanulva, hanem a sokkal inkább szellemét éltető elődeink életéből. 2. Nem igaz, hogy Mogyoróska Regécnél sokkal később jött létre és nem igaz az sem, hogy pusztán betelepítések révén. Történészek szerint Mogyoróska a Vár építésével egy időben vagy "rögtön" utána települt be, a monda szerint várnéppel. Jó lenne azt is kideríteni, honnan ered a Kun-hegy neve. A falu első írásos említése 1368-ból való. Egyházi források szerint a kárpátaljai betelepítés előtt keleti szertartású magyarok lakhatták. Többen írják, hogy többször kipusztult. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy sok elbujdosott lakója később akár vissza is térhetett, másrészt a 9 és 1/4 lakott jobbágytelek még nem jelent kipusztulást. A betelepítésekről: a mogyoróskai hagyomány szerint (itt más erre vonatkozó forrást nem tudok) vegyes nemzetiségű lakosság települt be a mai Kárpátalja (esetleg Sáros vagy Észak-Zemplén) vidékéről. Ezt azért igazolni látszanak a legrégebbi anyakönyvekben (1852.) is gyakori és máig megmaradt magyar családnevek. A Fényes Elek-féle forrás ugyan egyszerűen csak orosz vagy rutén faluként említi Mogyoróskán az 1800-as évek elején, de nála minden görögkatolikus falu tisztán orosz vagy oláh volt, még a nyírségiek is, ami egyértelműen nem igaz.. Egyedül a Hajdúságban említ magyar görögkatolikusokat. 3. Összeesküvés-elméletet nem hangzott el. Én csak azt szeretném, ha a nyugdíjhoz szintén közel álló erősebb testvér (értsd: Regéc) több tekintettel lenne arra a gyengébb testvérre (Mogyoróska), aki már akkor öreg volt, mikor még az öreg ember csak a passzivitást választhatta. Persze, sajnos, azt kell mondanom, hogy Mogyoróska mintha nehezen is akarna megfiatalodni és megfiatalosodni. De akkor is, ember legyen a talpán, aki meg tudja fiatalítani a mai időkben. Nem remélek ugyan túl sokat a jövőtől, de hátha mégis most... és keresni kell a remény útját. Addig is, az életerős, tettrekész Regéc javaslom, becsülje meg ezt az isteni kegyelmet! Mogyoróska meg többek között azt a hagyományt, amitől "Mogyoróska az Mogyoróska" (remélem, nem csak volt, hanem lesz is!). 4. A regécieknek a várfelújítás érdekében elért erőfeszítései és eredményei -amiben megvallom, eleinte többen erősen kételkedtünk- bámulatosak. (Megérdemelne hosszabb dicséretet is, bocsánat :) 5. A közigazgatási területről: tudtommal nem a kommunizmusban történt a Vár besorolása közigazgatási területbe, hanem hamarabb és nem egészen természetellenes módon, mert mindkét falu jogosult volt rá, a teljes felszabdalás hülyeség lett volna, a mogyoróskai bíró meg akkor gyorsabb volt és hamarabb "lecsapott" rá. A vár környéke meg szerintem régóta fel volt „szabdalva”. Igen, a várfal alatti parkoló, sőt, tudtommal a palánkos is Regéchez tartozik. A majdnem Regécig lenyúló Kun-hegyi-legelő meg Mogyoróskához. A hutai legelő is Mogyoróskához, a Hajkó-domb vagy egy része meg megint Regéchez. Az urakat, jelen esetben Károlyi Imre grófot valóban nem kellett volna vagyonuktól megfosztani. De biztos az, hogy ekkor és nem hamarabb történt a közigazgatási felosztás? A repülőgép megjelenésével reménytelenül funkciójukat vesztett fellegvárakat és velük a többi várat szerintem korábban, még a régi tulajdonos tulajdonjogának megőrzésével rendelték közigazgatási határ alá, nekem valahogy így rémlik. A kanyargós és a másik falut megközelítő közigazgatási határ nem természetellenes, sőt sokszor az ilyennek van történeti alapja. 6. Ami a "bujkálást" illeti, nem kizárólagos látogatási módom és nem is annyira anyagi okai vannak annak, amikor el akarom kerülni a portást, sokkal inkább önérzeti okai. Amikor a várat megnézni megyek fel, természetesen fizetek, sőt még szilveszter éjféli felruccanásainkkor is nagyon szívesen fizetnék belépőjegyet, ha lenne akkor hivatalos nyitvatartás. Előfordul azonban, hogy csupán vizsgálni akarom a növényzetet, fényképezni akarok vagy tiszta időben a távoli hegységeket beazonosítani -ilyenkor ha lehet, igyekszem elkerülni az "őröket", de már csak akkor, ha nem kell hozzá átmásznom kerítést (ugyanis nem akarok rongálni). Azt is el kell mondanom, hogy az én növénynézegetésem nem csak passzió és hogy a megváltozott várban is tudok biztonságosan és óvatosan közlekedni. Magamnak nem fogok kikunyerálni engedményeket, mert nemcsak magamat érzem rá jogosultnak. Legjobbnak azt tartanám, ha a 2 falu nem bejelentett lakói is legalább arra jogosultak lennének, hogy egy jegy áráért éves bérletet vehetnének. Az eredmény: több adományozó a vár felújítására. Még talán én is :)
|
| (1) 2 3 4 ... 6 » |
