Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:


Elfelejtett jelszó?

Regisztrálj most!

Galéria

Testvér településeink

Üzenőfal
Ennek használatához be kell jelentkezned!

DVD

Megjelent és kapható egy különleges, a regéci várról szóló DVD, mely megvásárolható Regécen az Önkormányzatnál, a várban, illetve utánvéttel is megrendelhető.
A lemez 1300 Ft-ba kerül.

Ajánlj minket!

Statisztika


Google PageRank

Időjárás
Felhőkép Felhőtérkép Magyarországról

Hőtérkép Hőtérkép Magyarországról

Forrás: időkép.hu

Információk

Ajánlott képernyő felbontás:
minimum 1024x768. Legalizáljon - Libre Office-al

msandor, regec, regéc, var, varrom, várrom, vár, feltaras, feltárás, regesz, régész, bokály, bokaly, majalis, majális, mogyoroska, hejce, haromhuta, háromhuta, falunap, bucsu, búcsú, templom, katolikus, onkormanyzat, önkormányzat, part.maps@msandor.hu
Pillanatképek mindennapjainkból...
DSCF5697.JPG
viragok2004_juni_11.jpg
DSCF4180.JPG
Zuzmara_4.jpg




XF Guestbook

>> Új üzenet írása <<  
Eddig 77 üzenetet írtatok

« 1 2 3 (4) 5 6 7 8 »

47 2010.05.5. Válasz Simon Zoltánnak
Gabrusz 
E-mail küldése %s részére



Tisztelt Simon Zoltán Régész Úr!

Kérem, bocsásson meg, hogy Önnek csak röviden válaszolok, már az előbb nagyon hosszú voltam és az Önnek szánt gondolataimból is sok mindent leírtam.
Ráadásul a Bakos Ferencnek írt válaszomat sem akarom újból megismételni, csak jelzem most, hogy ott sok benne lévő gondolatomat az Ön számára is válaszolnak szántam.

Való igaz, bárkinek joga van olyan tervet készíteni a regéci várba, amilyet akar és azon az internetes helyen interneten publikálni, ahol akarja. Csak akkor senki ne csodálkozzon azon, ha az érintettek meg azzal a jogukkal élnek, hogy ott tiltakozzanak a megvalósítása ellen, ahol akarnak és mindezt őszintén tegyék. Szerencsére azóta láttam már az interneten olyan tervet is, mely sokkal jobban illik a várhoz (igaz, ez csak sokára valósítható meg, mert ha jól láttam, egy része a vár helyiségeit venné alapul. Egy sor fabódét pedig igenis esztétikusan el lehet helyezni a várban, ha valamelyik vendég attól is viszolyog, azt én már túlzott prüdériának tartom és ajánlom neki, hogy olvassa el Hasek Az elhagyott latrinán című művét! Ez még a legnagyobb pompájában is elsősorban vár volt, aminek el kellett látnia védő feladatát, nem pedig hogyismondjam micsoda. Bocsánat, Régész Úr, hogy éppen az Önnek írt válaszban jövök elő ilyen szöveggel, ezt a stílust nem Önnek, hanem egyes látogatóknak szánom. De mivel szerencsére a látogatók zöme gyalog érkezik, nem hiszem, hogy a többségüknek ezt magukra kellene venniük. Ami Mogyoróska hozzáállását illeti: mint már írtam, szerintem lenne mi javítani azon is, de azt látom, hogy polgármesterünk alapvetően jól végzi a dolgát, tisztességes és így is eleget fáradozik a faluért. Éppúgy, mint sok más helyi, hazajáró, vagy éppen máshonnan származó lakó. A Rákócziak öröksége nemcsak az épített örökség, hanem szellemi, sőt lelki is. Mogyoróska nagyon sokáig fennmaradt hagyományos gazdálkodása és közössége, valamint elzártsága nagyon jó táptalaja volt a lelki és szellemi örökség megőrzésének. Ez most itt végveszélyben van, nekünk EZT kell elsősorban megőrizni és én is elsősorban EZÉRT fáradozok. Nem szakadhatok ketté.

Jó Szerencsét kívánok a további feltáráshoz!


46 2010.05.5. Helyesbítés
Gabrusz 
E-mail küldése %s részére



Bocsánatot kérek, egy fontos kérdőjel helyett vészes pontot írtam.
Helyesen, a kérdőjellel ezt akartam írni:
Az urakat, jelen esetben Károlyi Imre grófot valóban nem kellett volna vagyonuktól megfosztani. De biztos az, hogy ekkor és nem hamarabb történt a közigazgatási felosztás?
Kérem szépen a honlapszerkesztőt, ha módja van rá, javítsa ki!
Előre is köszönöm!

Megtörtént a javítás! (a szerk.)


45 2010.05.5. Válasz Bakos Ferencnek
Gabrusz 
E-mail küldése %s részére



Tisztelt Bakos Ferenc Úr!

Nem szeretnék nagy vitába keveredni, de néhány felvetett dologra tételesen válaszolnék, időbeli sorrendben, ahogy írták.

1. Regéc vára a valóban a magyar állam tulajdona, eredendően pedig a Szent Koronáé. Ugyanakkor, amikor egy mogyoróskai felnéz rá, akkor büszke az "ő" várára, büszke arra, hogy ő ugyanazt az örökséget hordozza, mint a Vár, s hogy a falu élete igen régi korok óta összefonódott a váréval, maga a falu is a "várból lett". Ezért mondja büszkén a mogyoróski ember, hogy ez az ő vára is, miközben senkit nem akar kizárni ebből az érzésből. Amikor viszont az ember azt látja, hogy egy olyan építményt akarnak az általa olyannyira tisztelt Rákóczi-várban emelni, amit méltatlannak gondol hozzá és a megvalósítás esetén neki kellett volna néznie nap mint nap, akkor ne csodálkozzon senki, hogy a mi várunkként említjük a regécit. Tudatunk szerint erre a várra ugyanilyen büszke lehet Regéc is és mint a Vár előtt létező falut, őt illeti meg a név is. De az érzés, amit én érzek, csak bennem, mint mogyoróski emberben születik és csak utána keresem hozzá a regéci társakat. Úgy is mondhatom, hogy a Várat közös értékként tisztelem, de saját értékként rajongok érte. Olyan közös értékünk is a Vár, ami a nemzeti érdekhez, mint felettünk álló közérdekhez s így Istenhez kapcsol minket, regécieket és mogyoróskaiakat. Éppen ezért, a Várra sem szabad csak műemlékként vagy túristalátványosságként tekintenünk, anélkül és addig is kell tudni éltetnünk tovább Rákóczi szellemét nemcsak könyvből tanulva, hanem a sokkal inkább szellemét éltető elődeink életéből.
2. Nem igaz, hogy Mogyoróska Regécnél sokkal később jött létre és nem igaz az sem, hogy pusztán betelepítések révén. Történészek szerint Mogyoróska a Vár építésével egy időben vagy "rögtön" utána települt be, a monda szerint várnéppel. Jó lenne azt is kideríteni, honnan ered a Kun-hegy neve. A falu első írásos említése 1368-ból való. Egyházi források szerint a kárpátaljai betelepítés előtt keleti szertartású magyarok lakhatták. Többen írják, hogy többször kipusztult. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy sok elbujdosott lakója később akár vissza is térhetett, másrészt a 9 és 1/4 lakott jobbágytelek még nem jelent kipusztulást.
A betelepítésekről: a mogyoróskai hagyomány szerint (itt más erre vonatkozó forrást nem tudok) vegyes nemzetiségű lakosság települt be a mai Kárpátalja (esetleg Sáros vagy Észak-Zemplén) vidékéről. Ezt azért igazolni látszanak a legrégebbi anyakönyvekben (1852.) is gyakori és máig megmaradt magyar családnevek. A Fényes Elek-féle forrás ugyan egyszerűen csak orosz vagy rutén faluként említi Mogyoróskán az 1800-as évek elején, de nála minden görögkatolikus falu tisztán orosz vagy oláh volt, még a nyírségiek is, ami egyértelműen nem igaz.. Egyedül a Hajdúságban említ magyar görögkatolikusokat.
3. Összeesküvés-elméletet nem hangzott el. Én csak azt szeretném, ha a nyugdíjhoz szintén közel álló erősebb testvér (értsd: Regéc) több tekintettel lenne arra a gyengébb testvérre (Mogyoróska), aki már akkor öreg volt, mikor még az öreg ember csak a passzivitást választhatta. Persze, sajnos, azt kell mondanom, hogy Mogyoróska mintha nehezen is akarna megfiatalodni és megfiatalosodni. De akkor is, ember legyen a talpán, aki meg tudja fiatalítani a mai időkben. Nem remélek ugyan túl sokat a jövőtől, de hátha mégis most... és keresni kell a remény útját.
Addig is, az életerős, tettrekész Regéc javaslom, becsülje meg ezt az isteni kegyelmet! Mogyoróska meg többek között azt a hagyományt, amitől "Mogyoróska az Mogyoróska" (remélem, nem csak volt, hanem lesz is!).
4. A regécieknek a várfelújítás érdekében elért erőfeszítései és eredményei -amiben megvallom, eleinte többen erősen kételkedtünk- bámulatosak.
(Megérdemelne hosszabb dicséretet is, bocsánat :)
5. A közigazgatási területről: tudtommal nem a kommunizmusban történt a Vár besorolása közigazgatási területbe, hanem hamarabb és nem egészen természetellenes módon, mert mindkét falu jogosult volt rá, a teljes felszabdalás hülyeség lett volna, a mogyoróskai bíró meg akkor gyorsabb volt és hamarabb "lecsapott" rá. A vár környéke meg szerintem régóta fel volt „szabdalva”.
Igen, a várfal alatti parkoló, sőt, tudtommal a palánkos is Regéchez tartozik. A majdnem Regécig lenyúló Kun-hegyi-legelő meg Mogyoróskához. A hutai legelő is Mogyoróskához, a Hajkó-domb vagy egy része meg megint Regéchez. Az urakat, jelen esetben Károlyi Imre grófot valóban nem kellett volna vagyonuktól megfosztani. De biztos az, hogy ekkor és nem hamarabb történt a közigazgatási felosztás? A repülőgép megjelenésével reménytelenül funkciójukat vesztett fellegvárakat és velük a többi várat szerintem korábban, még a régi tulajdonos tulajdonjogának megőrzésével rendelték közigazgatási határ alá, nekem valahogy így rémlik. A kanyargós és a másik falut megközelítő közigazgatási határ nem természetellenes, sőt sokszor az ilyennek van történeti alapja.
6. Ami a "bujkálást" illeti, nem kizárólagos látogatási módom és nem is annyira anyagi okai vannak annak, amikor el akarom kerülni a portást, sokkal inkább önérzeti okai. Amikor a várat megnézni megyek fel, természetesen fizetek, sőt még szilveszter éjféli felruccanásainkkor is nagyon szívesen fizetnék belépőjegyet, ha lenne akkor hivatalos nyitvatartás. Előfordul azonban, hogy csupán vizsgálni akarom a növényzetet, fényképezni akarok vagy tiszta időben a távoli hegységeket beazonosítani -ilyenkor ha lehet, igyekszem elkerülni az "őröket", de már csak akkor, ha nem kell hozzá átmásznom kerítést (ugyanis nem akarok rongálni). Azt is el kell mondanom, hogy az én növénynézegetésem nem csak passzió és hogy a megváltozott várban is tudok biztonságosan és óvatosan közlekedni.
Magamnak nem fogok kikunyerálni engedményeket, mert nemcsak magamat érzem rá jogosultnak. Legjobbnak azt tartanám, ha a 2 falu nem bejelentett lakói is legalább arra jogosultak lennének, hogy egy jegy áráért éves bérletet vehetnének.
Az eredmény: több adományozó a vár felújítására. Még talán én is :)


44 2010.02.24. Falunap 2009
Hegyköz Táncegyüttes 
E-mail küldése %s részére Weboldal megtekintése



Ezúton is köszönjük a meghívást és a szeretettet ahogyan fogadtak minket. Reméljük a 2010-es Falunapon ismét találkozhatunk!
Fekete Attila együttesvezető


43 2009.10.27. Vonat
Gabrusz 
E-mail küldése %s részére



Kedves Földijeim!

Néhány példa arra, hogyan lehetne a Szerencs-Hidasnémeti vasúti közlekedést fenntartani:

1. A Szerencs-Hidasnémeti vasút szerelvényeinek vasúti és buszcsatlakozását javítani kell. Ebbe tartoznának bele a következők is:
2. Boldogkőváralja-Regéc és Regéc-Boldogkőváralja buszjárat beindítása a következő megállóhelyekkel: Boldogkőváraljai vasútállomás, (Hernádcéce), Korlát-Vizsoly vasútállomás vonatcsatlakozással, Korlát, Fony, Mogyoróska, Regéc.
3. Ez a vasútvonal földrajzi helyzetét tekintve nem szárny-, hanem összekötő vonal, magában rejti az útrövidítés lehetőségét. Ez a lehetőség mi esetünkben az, hogy a Kassa felől Nyíregyháza, Debrecen, sőt a Korona meg a Hargita expresszen Erdély felé utazni szándékozók útját lerövidítené, miközben a menetidő (a rosszabb pálya ellenére) sem lenne hosszabb, mint Miskolcot érintve. Ha szükséges, 1 ilyen vonatpárnál néhány megállóhely kimaradna. Ugyanez az ellenkező irányú közlekedésre is igaz.

Gondolom, legtöbben egyetértünk azzal, hogy veszélybe került vasútvonalunkon (Szerencs-Abaújszántó-Hidasnámeti) többen utaznának, ha a menetrendje és az állomásait keresztező buszjáratok menetrendje nem lenne évek óta csapnivaló, vagyis az utasforgalom csökkenésének nagyrészt felülről származó okai vannak:
1. Térségünket a 70-es-80-as évek központosító tervei különösen hátrányosan érintették, ezért a mozgékonyabb fiatalok jelentős része elköltözött vasútvonalunk „vonzáskörzetéből” a mesterségesen felduzzasztott Miskolcra és Encsre, így sok település elsősorban a szomszédos vasútvonal vonzáskörzetébe került.
2. Noha emiatt a többi irányú forgalom hátrányára Encs Miskolc felé nőtt inkább a forgalom, mégse kellett volna településeink Miskolc-Hidasnémeti vonallal való összekapcsolását a Szerencs-Hidasnémetihez való csatlakozások kárára megtenni, mert ezáltal a gazdasági fellendülés olyan fontos tényezői váltak sokak számára hirtelen elérhetetlenné, mint a hagyományos felvevőpiacok, valamint bizonyos középiskolák és bizonyos egyetemek, főiskolák.
3. Az utóbbi 2 évtized a vonalmegszüntetéssel való fenyegetések jegyében telik. A vasút és az állam végül is eddig mindig meghagyta vasútvonalunkat, de semmit nem tett az utasforgalom javítása érdekében, sőt az utóbbi másfél évtizedben a volánnal karöltve egyre rosszabbá tették annak menetrendjét, csatlakozásait. Eleinte inkább a buszcsatlakozásait tették tönkre (ez még a fiatalok elvándorlását is tovább fokozta), majd a végállomásokon lévő rendes vonatcsatlakozások is megszűntek olyannyira, hogy az már szándékos utaslétszám-apasztásra utal.
Mindezeket összevetve felvetődik a kérdés, hogy az utaslétszám-csökkenés mennyiben „köszönhető” a rossz menetrendeknek és mennyivel lehetne újra növelni a létszámot, ha most már inkább az utaslétszám növelését eredményező menetrendeken és járatindításokon agyalnának?
Úgy vélem, ha nem rontottak volna a vonat menetrendjén és a buszcsatlakozásokon, akkor ma évente legalább kétszer annyian utaznának kis piros vonatunkon, mint mostanság. Ha viszont az utasszám növelésén agyaltak volna annyit, mint a csökkentésén, akkor már legalább négyszer ekkora lenne az évenkénti utasforgalom.

Mogyoróska, 2009. október 27.
Nagy Gábor


42 2009.09.6. vár álmok álmodói
brlac 
E-mail küldése %s részére


Csak most jött

Napokban voltunk egy kisebb társasággal dunántúlról.
Már a megérkezés is kalandos volt, de számomra igazán meggyőző a várromok közötti idegenvezetés volt.
" Tudják ez a gyermekkori álmom volt" mondta házigazdánk, kinek biza elfeledtem a nevét, csak őszinte lendületessége ragadt magával.
Gratulálok, és kívánok még sok sok energiát hozzá - meg egy picit talán magunknak, mindnyájunknak is hasonló szemléletet!

Boros László
a fejér megyei népművelők csapatából üdvözlettel


41 2009.09.1. Válasz Nagy Gábornak
Simon Zoltán 
E-mail küldése %s részére



Tisztelt Nagy Gábor úr!
Nem tudom megállni, hogy hozzá ne szóljak az Ön által felvetett témához. Mivel 1999 óta vezetem a vár kutatását, talán nem túl nagy bátorság belekotnyeleskednek a helyi problémákba. Elsőként a \"szörnyű\" diplomatervről. Nyilván Ön is tisztában van vele, hogy egy diplomaterv nem azonos egy engedélyezett kiviteli tervvel. Nem is ez a célja, hanem az, hogy bizonyítsa: készítője alkalmas arra, hogy ötletes, modern megoldású, használható, s ráadásul esztétikus építményeket tervezzen. A szóban forgó terv ezeket az igényeket kielégíti (a színen lehet vitatkozni). A nagy felzúdulást az válthatta ki, hogy a tervező mindezt történeti értékű (\"szent\") falak közé - történetesen Regéc várába - helyezte. Modern környezetben aligha okozott volna ekkora felhördülést. Talán elkerülte a figyelmét, hogy a szóban forgó épület ideiglenesnek szánt, bármikor szétszedhető és máshol felállítható faszerkezet (tehát ötletes és modern). Az építmény nem csupán látogatócentrumnak, de raktáraknak, műhelyeknek is helyet adna (tehát használható). Ismételten hangsúlyozom, hogy az építmény, feladatának betöltése után elbontható lenne. Egyébkét szerény véleményem szerint esztétikusabb is volna, mint egy hasonló - sajnos nagyon is létező igényeket kielégítő - összetákolt fabódé. (Sajnos, még az sincs). A terv bírálói bizonyára ezeket a tényeket értékelték. Sietek megnyugtatni: a terv sosem fog megvalósulni. Azért annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy a tervet készítő építészmérnök az idén többedmagával tevékeny részt vállalt a feltárásban - bármilyen ellenszolgáltatás nélkül...
A mogyoróskaiakról: Magam is ott voltam - természetesen - a feltárás első, még Mogyoróskán elszállásolt - táborában. Kellemes heteket töltöttünk ott, köszönet érte. Gondolom, annak oka, hogy a Regéc Önkormányzata által szervezett tábor Mogyoróskán lett elszállásolva - legalábbis részben - kényszer lehetett, hiszen akkor még Regécen erre nem volt megfelelő lehetőség, sőt, még a várba Regécről felvezető út sem volt meg. Mogyoróska akkor Regéc segítségére sietett, ezt a magam nevében is köszönöm. A következő években azonban mintha lanyhult volna az együttműködés. Egyetértek Önnel: a vár legalább annyira Mogyoróskáé is, mint Regécé (a minden történeti alapot nélkülöző jelenlegi közigazgatási határokra nincs értelme sok szót vesztegetni...). Ha regéci volnék, most azt mondanám: együtt nevetünk, de együtt is sírunk. Tizenegy esztendő alatt azt tapasztaltam, hogy a feltárás és állagmegóvás megkezdése óta a vár látogatottsága jelentősen megnőtt, s továbbra is növekszik. Ezzel együtt természetesen növekszik Regéc falué is, ahol nő a szálláshelyek, üdülők száma is. Ez - bármily csekély mértékben is - pozitív hatással van a település anyagi helyzetére. Nem lehet kétségem afelől, hogy ugyanez Mogyoróskán is kimutatható, annál is inkább, mert korábban idengenforgalmi szempontból ismertebb volt, s ez még ma is hat. Remélem, hogy a tendencia továbbra is pozitív irányú lesz, de ehhez szükség van a vár további feltárására, helyreállítására, már csak azért is, hogy a falak között is rendezhessünk komoly, nagyobb (és ezzel együtt a két faluban is több éjszakát eltöltő, többet költő) tömegeket vonzó programokat. (Erre jó példa Sümeg, Visegrád, vagy akár Füzér várának esete). Ez természetesen anyagi áldozatokkal is jár. Ezen áldozatok csekély hányadát fedezi a belépő, mely igazán nem vágja földhöz a látogatókat. Regéc Önkormányzata természetesen nem saját lakosain szedi be ezt a \"sápot\", s tudomásom szerint a mgyoróskiak is ingyen bemehetnek. A más településről érkezőktől azonban be kell szedni a belépőt, még akkor is, ha \"valaha\" Regécen, vagy Mogyoróskán éltek. (Én például 14 éves koromig Fóton éltem, mégsem jut eszembe erre hivatkozni, ha a fóti Németh Kálmán Emlékházat akarom megtekinteni. Megjegyzem: a fóti szülői ház máig a tulajdonomban van, de nem vagyok fóti lakos...) Sajnos, Mogyoróskáról éppen negatív híreket hallottam. A közelmúltban ismerőseim szálltak meg a faluban, ahol a gazda \"kiokosította\" őket, hogy mikor másszanak fel a várba, hogy ne találkozzanak jegyszedővel... Kedves Nagy Gábor! No comment...
Természetsen senki nem kívánja, hogy Mogyoróska anyagilag is szálljon be a várban folyó munkákba, de más lehetőségei is vannak a segítségnek. Képzelje: vannak olyan Regécre visszajáró látogatók, akik egy-egy napot dolgoznak a feltáráson. Csak úgy. Mert segíteni szeretnének. Ilyen is van... Más. Közmunkások nyilván Mogyoróskán is vannak. Ha egy-két napig ők is csatlakozhatnának a regéci közmunkásokhoz a várban, az mindenképpen segítség volna, s többletkiadást sem jelentene a falunak. Elvégre Mogyoróska területe... Persze lehet, hogy ennek adminisztratív akadályai vannak. Lehetőség nyílna arra is, hogy Mogyoróska besegítsen a leletek (különösen a faragott kövek) raktározási problémáinak megoldásában is, ez ugyanis máig megoldhatatlan gond Regécen, ahol fedett hely híján a faragott kövek (csak idén vagy 100 előkerült...) csak pusztulnak. Mit fogunk visszaépíteni?
Kedves Nagy Gábor! Ön azt írja: \"...a mogyoróskiaknak jelentős volt a szerepük volt annak idején a vár védelmében és kiszolgálásában is...\" Ez így igaz. Egyetlen szót cserélnék ki ebben a mondatban. Írjuk be a \"volt\" helyett a \"lenne\" szócskát...

Barátsággal üdvözli:

Simon Zoltán


40 2009.08.31. Regéc Vára
bakos 
E-mail küldése %s részére


Csak most jött

Tisztelt Nagy Gábor Úr!

Köszönjük hozzászólását, melyre válaszolnék.
Az Ön által említett diplomaterv, mint a neve is mutatja csupán diplomaterv.
Nyilván készítőjének nagy értéket képvisel, de attól nem kell tartani, hogy ez a sokkal inkább tanulmány, mint terv valaha is beteljesül.
A valóságban ennek nincs realitása.
Hosszasan ecseteli, hogy a mogyoróskaiak ezt meg azt szeretnék a várukban.
Itt jegyzem meg, hogy a mogyoróskaiakat én személyesen ismerem, nap mint nap találkozom velük és tisztelem becsülöm Őket.
Engedje meg nekem, hogy néhány félremagyarázhatatlan tényre rávilágítsak.
Regéc Vára a Magyar Állam tulajdona, nem Regécé, nem Mogyoróskáé.
A történelmi tényeket meg felesleges lenne félremagyarázni, az e fajta vita sehova nem vezet.
A hegyet melyen a vár áll Regéc névvel illették egykoron. Így az ott épülő vár érthető módon kapta ezt a nevet, mint ahogy valószínűleg az ebben az időben már létező vagy létrejövő falu is.
Mint ismeretes, a mai Mogyoróska helyére jóval később történtek a betelepítések.
Ezek egyébként mellékesek.
A nagy „összeesküvés” elméletek helyett a száraz tények.
Regéc mindig is történelmi örökségének tekintette a várat, nem akart abból kizárni senkit, csupán a megmentését szerette volna elkezdeni. A rendszerváltást követő önállőság már reményt nyújtott, de a konkrét munkálatokig bizony igen sokat kellett küzdeni, hogy ténylegesen is történjen valami a műemlék érdekében.
Amennyiben Ön ismeri Regécet, jól tudja, hogy nem nevezhető nagy településnek.
Ezzel a ténnyel végig gondolva talán érthető, hogy igen nagy erőfeszítéseket kellet véghez vinni a községnek ahhoz, hogy a ma látható eredmények megszülessenek.
Az elért eredményekkel egyébként nem vagyunk elégedettek, de a tömérdek munka, az anyagi áldozat egy olyan település esetében, aki maga is forráshiánnyal küzd bizony talán méltányolható.
Néhány éve létezik belépő a várba, ebből zajlanak a feltárások (támogatások hiányában) a kisebb mértékű állagmegóvások, karbantartások, üzemeltetés.
De e feladatok többségét akkor is végezte a várat a Magyar Köztársaság törvényei alapján üzemeltető Regéc község, amikor még nem volt belépő.
A közigzgatási területről csupán csak annyi a személyes véleményem, hogy a kommunista eszme áldozata lett az egykori regéci uradalom e területe. Ami urakhoz köthető tegyük tönkre, daraboljuk szét a lehető legtermészetellenesebb módon. (Apróság, de a vár fal alatti parkoló már regéci közigazgatási terület.)
Végezetül: Regéc tisztességgel szeretné feltárni, állagmegóvni, helyreállítani e nagy múltú, napjainkban sem kellő helyén kezelt ősi várat.
A legnagyobb tisztelettel és meghatódottsággal olvasok gyerekkori kötődéseiről, elhiheti én is így érzek falum, a vár, a környék iránt. Soha nem kell bujkálnia, szomorú lenne, ha így lenne.
Azt viszont meg kell érteni, hogy a vár, mindnyájunk várának megmentése elengedhetetlenül hozz magával bizonyos szabályokat. Tessék elhinni, egyébként nem megy. A várban minden regéci és mogyoróskai ember ingyen mehet be, ahányszor és amikor csak akar, de ezt a kedvezményt nem lehet kiterjeszteni a fél megyére. Az előrelépésnek sajnos ára van, következetesség, eltökéltség.
A várnak teljes állagmegóvásra és részleges helyreállításra van szüksége, azért hogy Ön és kedves gyermekei, unokái, majd az enyémek is... és minden igaz szívű ember láthassa honnan jövünk s talán világosabb lesz merre kell mennünk.

Bakos Ferenc


39 2009.08.29. Kiegészítés
Gabrusz 
E-mail küldése %s részére



Elnézést kérek, előző hozzászólásomat elfelejtettem "aláírni:
A nevem Nagy Gábor.


38 2009.08.29. Regéci vár, sárga monstrum és Mogyoróska
Gabrusz 
E-mail küldése %s részére



Kedves Regéciek!

Két dologban szeretném a véleményemet kifejteni.
Az egyik, hogy találtam az interneten egy szörnyű diplomatervet "A regéci Várépítő" címen, amely tönkretenné a vár összképét. Egy böhöm nagy irígysárga látogatócentrumot tervezett az illető a vár közepére:
http://www.epiteszforum.hu/node/8325
Szakmai krtitikája: http://koos.hu/2008/10/12/hazajaro-regeci-var

Remélem, hogy a regéci önkormányzat nem megy bele ennek a megépítésébe Remélem, Önök figyelembe veszi majd azt is, hogy a mogyoróskaiaknak újabb igazságtalanságot kellene elszenvedniük a saját váruk ügyében, ha megépülne ez a monstrum, mert nekik kellene nap mint nap azt látni, hogy mivel tették tönkre az ő várukat. Mert ez ugyanúgy a Mogyoróska vára, mint a Regécé.
És most elérkeztünk a második témához. Ezt a várat mindkét falu lakossága, regéckiek és mogyoróskiak egyaránt sajátjuknak érzik. A különbség csak az, hogy a amíg a „rendszerváltozást” kísérő újraönállósodás Regécnek az utolsó pillanatban jött, addig Mogyoróskának ez már az utolsó utáni pillanat volt. Mogyoróska is volt olyan jó gazdája a várnak, mint Regéc, csakhogy ez a falu már addigra úgy elöregedett, hogy nem tudott akkora tettrekész közösség alakulni, mint Regécen..
Nem hiába került annak idején a Vár Mogyoróska közigazgatási határai közé és tudtommal most is ide tartozik. A mogyoróskai énekkar is buzgón ápolta a Rákócziak örökségét és messz földre elvitte a regéci vár hírét. Az ötvenes években tudott a dalversenyeken kiemelkedő eredmény elérni úgy, hogy a legkevesebb kommunista mozgalmi dalt énekelték. Az sem trörtént hiába, hogy Rákóczinak ebben a már akkor is a kisebbek közé tartozó faluban szobrot állítottak. Regéc létezett hamarabb, és az egykori uradalmi központ is Regéc nevéhez fűződik, ezt mi soha nem tagadtuk. Az első várpucolóknak még Mogyoróska adott otthont és az első régésztábor is ott volt elszállásolva. Az egész egyszerűen azon múlt, hogy Regécnek egyszerűen jobbak voltak a technikai és személyi adottságai. Lehet, hogy több volt bennük a lelkesedés is, meg valószínűleg a nyüzsgést is jobban bírják, de én mindezt az átlagéletkorbeli különbségeknek tudom be meg Mogyoróska zsákutca-jellegének.
Nos, akárki és akárhány is a regéci vár jó gazdája, az egyiknek mindenképp tekintettel kell lenni a másikra.
Azt sem szabad elhanyagolni, hogy a mogyoróskiaknak jelentős volt a szerepük annak idején a vár védelmében és kiszolgálásában is (nem hiába beszéltek arról öregapáink, hogy régen a faluban a házaknak ablaka nyílott a várra).

Végezetül egy kérdés:
Nem az lenne-e igazságos, ha minden mogyoróskai és regéci háztulajdonosnak ingyen lehetne bemenni a várba? Ezt egy olyan ember kérdezi, aki büszke mogyoróski származására, gyerekkorában többször bejárta a nagy dzsumbuj minden zegzugát, a barlangot, a meredek felvezető utakat, mászott a Nagy Kőre (Ugye, milyen ismerős élmények?) szabadon. (No, a Nagy Kőről azért én félútról, ahonnan még mertem, visszafordultam.) A legtöbb hétvégét itt töltöttük, boglyát raktam, tehenet fejtem, szóval sokszor mogyoróskiabbul éltem, mint néhány mai mogyoróski gyerek. Iskolai fogalmazásaimban a regéci várról írtam (szakdolgozatomról nem is beszélve). És hányan vagyunk mogyoróskiak, ilyenek! Most pedig bujkálnom kell, ha csak azért megyek fel, hogy lefényképezzek néhány növényt.


« 1 2 3 (4) 5 6 7 8 »