Növény- és állatvilág

Ezen a vidéken a geológiai értékek kedvelői igazi csemegéket találhatnak. A Zempléni-hegység földrajzi értékeinek kataszteréből kitűnik, hogy itt minden négyzetméterre átlagban 15 védett geológiai ritkaság esik. A vidék ezt a vonzerejét máig megőrizte. Nagy genetikai értéket képvisel a gímszarvas és muflon populáció, s az itt honos vaddisznó törzs hazánk kimagasló minőségű állatállományát reprezentálja.


A nagyvadak mellett megtalálhatóak a ragadozó madarak, mint pl.: a parlagi sas, a vándorsólyom, a vörös vércse, az egerészölyv, a héja és az énekesmadarak számos fajtája is. Hüllők közül a keresztes vipera külön említést érdemel. Ezen a területen nagyon jelentős az erdei növényzet. Megtalálhatóak itt a kocsánytalan tölgy, a cseres-tölgyes, a gyertyános-tölgyes, a gyertyános-bükkös is. A tölgyesek cserje és gyepszintje gazdag, itt leggyakoribb a som, galagonya, kecskerágó. A tavasz első hírnöke a hóvirág után sorra nyílik a galambvirág, a bogláros és az erdei szellőrózsa. Ezek mellett még számos színes virág tarkítja a mezőket. Nem szabad megfeledkeznünk a gombákról sem, hiszen a Zempléni-hegységnek igen értékes gombája a császárgomba, a kucsmagomba, a tinóruk, melyek mindegyike fellelhető a szemfülesebbek számára. De a galambgombák, őzlábak, pöfetegek, a szegfűgombák is elterjedtek ezen a területen.

Építészet

A vidék legjelentősebb és legrégebbi építészeti emlékei a templomok, a várak és a kolostorok. Az írásos források és a részben álló romok alapján már korábban is ismert volt egy, a pálos rendhez tartozó négy kolostorból álló csoport.


A négy kolostor: a regéci Szent Fülöp és Jakab, a göncruszkai Szent Katalin, a gönci Boldogasszony és az ismeretlen helyű Szentháromság tiszteletére szentelt egyházak. A kutatások szerint a regéci pálos kolostort Nagy Lajos alapította Szent Fülöp tiszteletére, és a Regéc falutól keletre kb.1-km távolságra levő Barátláz nevű dűlőre helyeztette. Később Serédi György tulajdonába került, aki helyreállította és a rend tagjai 1549-ben visszatértek a faluba. A kolostor 1612-ben pusztult el. Mivel a hely pontos meghatározása még nem történt meg, a kutatások folytatására természetesen szükség van. Ez azonban idő-, munka-, és pénzigényes.

Ipari létesítmények a regéci uradalomban

Bretzenheim Ferdinánd értékes nyersanyagra, a kaolinra bukkant, és erre alapozva Telkibányán megépítette az ország első regéci néven jegyzett porcelángyárát.

Az itt készült termékeket “REGÉC” jelzéssel látta el. A regéci üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította a mai Óhután, majd 1758-ban 60 évi működés után Újhután építettek új üzemet.